Az internet közösségi tér – a közösségi médiáról Békésen

  • Nyomtatás

A közösségi média miként használható a kultúra közvetítésére? - ezt a kérdést boncolta a Közösség-média-művelődés címmel 2013. június 6-án Békésen a Kecskeméti Gábor Kulturális Központban megtartott konferencia. Az eseményt a Nemzeti Művelődési Intézet szervezte, együttműködve a Békés Megyei IBSEN Oktatási, Művészeti és Közművelődési Nonprofit Kft.-vel, a Kecskeméti Gábor Kulturális, Sport és Turisztikai Központtal és az Életfa Kulturális Alapítvánnyal. Az itt elhangzottakra elsősorban civil szervezetek képviselői és közművelődési szakemberek voltak kíváncsiak.

 

Balogh Csaba, Szegedi Tudományegyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék oktatója, hvg.hu rovatvezetője kifejtette, jelenleg legfontosabb közösségi média a Facebook, ezt a világom 1,1 milliárdan, Magyarországon 4,4 millióan használják. Kis túlzással az is kijelenthető, aki nincs a Facebookon-on, az nem létezik a neten. Az előadó megjegyezte, aki ma közösséget épít neten, a Google+-t is használnia kell, mert az két év múlva utoléri a Facebook-ot.

- A Google leginkább reklámügynökség – jelentette ki Balogh Csaba. - Ha a Gmail rendszerben levelezünk, hirdetéseket látunk, a Chrome böngészővel kényelmesebb a netezés, így akkor több lesz a hirdetés is. A Google térképen kiemelt szerephez jutnak a hirdetések. A keresőben az organikus találatok mellett ott vannak a fizetett hirdetések is. Google olyan, mint a hirdetései iroda, a szolgáltatásai arra használja, hogy azok felületén megjelenjenek a hirdetések. Hasonló célt tűzhetnek ki a civilszervezetek is, és ezt kellene megvalósítaniuk a Facebook-on, jellemzően azt kell kommunikálniuk, ami a célcsoportjukat érdekli. Ha - például - egy múzeum oldalán a művészet témájában valamilyen vicces képet is kitesznek, akkor több érdeklődőjük lesz, és a szórakoztató bejegyzések között időnként feltűnhet egy-egy kiállítási meghívó is. Öncélú lajkoltatás semmit sem ér, hiába van valakinek háromezer rajongója, ha alkalom adtán képtelen őket célja érdekében mozgósítani.

Korbely György, újságíró, a BEOL.hu szerkesztője tapasztalatukról elmondta, a látogatók jellemzően az extrém eseteket kedvelik. A civil szervezetek és a közművelődési intézmények hírei leginkább akkor kerülhetnek be a médiába,

  • ha gondosan ápolják személyes kapcsolatukat az újságírókkal,
  • exkluzív információkat adnak, 
  • érdekes programok szervezésnek performance -szal, gerilla marketinggel, 
  • nagy érdeklődésre számot tartó ügyek mellé állnak,
  • illetve szakszerű sajtóanyagok küldenek a szerkesztőségeknek.

 

Vágvölgyi Gusztáv, (fotónkon) közösségépítő szakember, facilitátor arról szólt, hogy az utóbbi években minden szervezet és egyén a lenni vagy nem lenni kérdéssel küszködik. Ennek orvoslására összerakták az eddigi tudásukat, és ebből lett a közösségi vállalkozás, amely a civil szférának kitörési pontjává válhat. Mi is a közösségi vállalkozás? Egy szervezeti modell, ötvözi a közösségi minőséget és a vállalkozási hatékonyságot. A vállalkozás nem egy cég, hanem sajátos gondolkodási mód, és erre a civilek is képesek, csak meg kell tanítani őket.

Hegedűs Katalin, a Nemzeti Művelődési Intézet Kommunikációs osztályának vezetője kifejtette, az intézményeknek a kapcsolatépítés és a közösségfejlesztés érdekében kell jelen lenniük a világhálón, ugyanis az internet is közösségi tér. Ott nem egyszerű információ átadás, hanem közösségépítés zajlik, hiszen a neten mindenki kommunikál. Ezért a művelődésszervezőknek egyben kommunikációs szakembereknek is kell lenniük.

Lévai Richárd, közösségi média specialista hangsúlyozta, kommunikációnk hatékonysága az határozza meg, hogy miként tudunk érzelmeket kiváltani. Ennek a legjobb eszköze a fotó. A többi előadó mellett Lévai Richárd is azt hangsúlyozta, hogy nincsenek mindenhol és mindenkor bevált tippek, a méréseink alapján a saját tapasztalatinkra hagyatkozzunk. A mérésre használhatjuk például a Facebook elemzését és a Google Analytics-et. A közösségi médiától használói azt várhatják el, hogy – például - támogassa az értékesítést, az adatbázis építését, illetve optimalizálja marketingköltséget.

Koszecz Sándor, közművelődési szakember rendezvény szervezésével egy időben felmérést végzett. Ennek végső következtetése, hogy a civil szervezetek képviselői és a közművelődési szakemberek a közösségi média használatában három fő akadályt látnak:

  • nincs rá pénz,
  • nincs rá idő
  • és nincs hozzáértő ember.

Az előadó megfogalmazta, azért nincs időnk mert elavult, nem hatékony, időrabló technikákat használunk. Ahol az adott feladatot két kattintással is megoldhatnánk, ott 12-t kattintunk. A nyolc órából átlagban három-négy órát dolgozunk hatékonyan. Azért nincs pénzünk, mert meg akarjuk vásárolni azt, ami az interneten ingyen is alkalmazható. Azért nincs szakember, mert kívülről várjuk megoldást, az új technikák használatát magunknak kell megtanulnunk.

Koszecz Sándor megemlítette, hogy a konferenciát a Hangout-on – minden előzetes hírverés nélkül - egyenes adásban közvetítették, és délben 33-an követték az eseményt.