A baráti társaságtól a közösségi gazdálkodásig

A civil szervezetek cselekvési lehetőségeiről, a hálózatszerű együttműködés előnyeiről szólt 2012. november 9-én a Békés Megyei Kormányhivatalban megtartott  XIII. Civil Kulturális Börze szakmai napja. A rendezvény főszervezője a Civil Szervezetek Szövetsége, társzervezője az Életfa Kulturális Alapítvány volt. 

Móra Veronika, az Ökotárs Alapítvány igazgatója az új civil törvényről kifejtette, az több civil szervezettel való egyeztetés és társadalmi vita után ez év január 1-én lépett hatályba. Nagy várakozással tekintettek az új szabályozás elé, de ez csak részben valósult meg. Az előadó a törvény pozitívumai közé sorolta, hogy a csőd- és felszámolás intézményét kiterjesztette a civil szervezetekre is. Lehet, hogy ez első ránézésre tehernek tűnik, de az új szabályozás utat nyithat banki hitelhez, és így hosszabb távon segítheti a civilek működését. Az új törvény másik előnye, hogy előírja a civilek egységes, közhiteles nyilvántartását. Ez jelenleg a megyei bíróságok hatásköre, és a gyakorlatuk eltérő. Így a törvény előre lépést jelent, és jövő év elejétől lehetővé teszi az egyablakos elektronikus ügyintézést. Móra Veronika, az új szabályozás előnyei közé sorolta, hogy módosította a civilek gazdálkodását. A pénzügyi beszámolók nyilvánosságra hozatala hozzájárul az áttekinthetőséghez, illetve az alvó szerveztek kiszűrésére. Ezt az az igény hozta létre, hogy a hatvanezernél több szervezet egy része nem működik. Eddig senki sem foglalkozott azzal, hogy a nem működő szervezeteket kivezesse a nyilvántartási rendszerből. 

Móra Veronika a negatívumokhoz sorolta, hogy a Nemzeti Civil Alapot felváltotta a Nemzeti Együttműködési Alap. No, nem az elnevezéssel van baj. Az NCA pénzügyi forrását a civilek számára befizetett 1 százalék határozta meg, a NEA esetében az összeg a költségvetés vitájában dől el, és ennek következtében az idén a pályázati forrás a tavalyi felére csökkent. Továbbá a tagok kétharmadát a kormány delegálja, csak egyharmadát a civilek, a tanács elnöke a támogatások kérdésében vétójoggal élhet, ráadásul a pályázati forrás tíz százalékáról a minisztérium dönt.  

A szakmai nap második részében civil szervezetek szolgáltatói körkérdésekre adtak választ. Dr. Pappné Darida Andrea,  Békés Megyei Civil Információs Centrum képviseletében azt hangsúlyozta, hogy a civilek erősségei a kreativitás és a közösség ereje, ezzel legalább annyit érnek, mint a tőke. Smiriné Kokauszki Erika a mezőberényi civil fejlesztő központ képviseletében arra a helyi gyakorlatra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalkozók iparűzési adójuk egy részével támogathatják a civileket, az elmúlt esztendőben ily módon 25 civil szervezet jutott 960 ezer forinthoz.  Ambrus Szilvia Körös-sárréti Civil Szervezetek Szövetségétől kifejtette, óriási lehetőséget lát a civilek kommunikációjának fejlesztésében, kistérségükben ezt kívánják összefogni. Hévízi Róbert, Körös-szögi Civil Fórum Egyesület  képviseletében rámutatott, hogy az új törvény lehetőséget nyújt arra, hogy minden pénzügyi kötelezettségek nélkül civil társaságok jöhessenek létre szórakozási vagy kulturális céllal.  Kisné Zsigovics Erzsébet, a Civil Szervezetek Szövetségének ügyvezetője azt hangsúlyozta, az elmúlt években sok civil szervezet megtanult pályázni, de most a pénzügyi forrásokról nem mindig szakmai alapon döntenek. Nem a NEA fogja megoldani a civilek talpon maradását. Egymásnak olyan szolgáltatást kell kialakítaniuk, amelyek pályázati támogatás nélkül a működnek. Kiss József arról a tapasztatáról számolt be, hogy milyen gyümölcsöző lehet a civilek és a vállalkozók kapcsolata. A vállalkozások legjobb esetben is ötven százalékos önerővel pályázhatnak, míg a civilek öt vagy nulla százalék önerővel. Elsősorban turisztikai pályázatok esetében éltek ezzel a lehetőséggel.  

 
Vágvölgyi Gusztáv Inspi-Ráció Egyesülettől a civilek vállalkozási lehetőségeiről szólt. Kifejtette, a törvény megfogalmazza, a civileknek a célszerinti és a vállalkozói tevékenységet külön kell kezelniük. Ha az összes bevétel 60 százaléka ez utóbbiból származik, akkor a szervezet már nem civilnek minősül, hanem vállalkozásnak. Ebben a helyzetben kulcskérdés hogyan határozzák meg tevékenységüket a létesítő okiratban. Ha a vállalkozás is beépítik a célszerinti tevékenységbe, és ezzel jót tesznek a közösségnek, akkor ez közösségi vállalkozás.  Példaként Inspi-Ráció Egyesületről elmondta, hogy korábban bevételük nyolcvan százaléka pályázatokból származott, és csupán húsz százalékát tette ki a szolgáltatás. Ebben a helyzetben a tréningek során alkalmazott játékokat úgy alakították át, hogy azokat megszeressék. És ezekkel falunapokon invitálják az érdeklődőket olyan tréningekre, amelyeken tanulhatnak. Másik példaként megemlítette, hogy Mikóházán 140 hektáron közösségi gazdálkodást folytatnak. A természettel együttműködő gazdálkodás révén ez is közcélt szolgál. Ezzel mintát adnak más gazdaságoknak.  A közösségi gazdálkodásban nem az egyéni haszon szerzése a céljuk, hanem olyan közcélú tevékenység, amiből meg tudnak élni. 
 

Koszecz Sándor, az Életfa Kulturális Alapítvány elnöke hangsúlyozta, jelenleg nagy változás közepette élünk. Mivel a civilek mindig probléma érzékenyek, ebben a változásban a civilek lehetnének élenjárók. Csak azok maradhatnak fel, akik képesek a problémára reagálni, sőt annak elébe menni. Koszecz Sándor kifejtette, függetlenül a tevékenységi körtől valamennyi civil szervezet gyenge pontja a kommunikáció, pedig ez olyan erőforrás, ami ingyen van és rajtunk múlik. Mindegyik szervezet tegye fel magának a kérdést, mi a terméke vagy mi a szolgáltatása, és terméket/szolgáltatást kell fejleszteniük. A civilek nagy része csakis a tevékenységre összpontosít, kevesen kommunikálnak jól. Kommunikációval tudják elérni az érdeklődőket, és ezzel növelik hatékonyságukat - mutatott rá a lehetőségre az Életfa Kulturális Alapítvány elnöke.