Fenntartható közösségek – tájbarát mezőgazdaság

a pannonhalmi tanácskozás résztvevői által 2011.szeptember17-én elfogadottt
közös állásfoglalás 
 
 
„Ebben a stádiumban az a dolgunk, hogy olyan közösségi formákat alakítsunk ki, 
amelyekben a civilizáció, valamint az intellektuális és az erkölcsi lét megőrizhető 
a sötétség új korszakában, mely már itt van a nyakunkon.” 

(Alisdair Macintyre: Az erény nyomában) 
 
2011. szeptember 16-17-én Győrött és Pannonhalmán a hazai mezőgazdaság megújulását, a 
vidéki élet vonzerejének növelését és a táj helyreállítását szolgáló intézkedésekről folytattunk 
tanácskozást. A résztvevőket az a meggyőződés vezette, hogy az előttünk álló sorsfordító 
évtizedekben az ország épségét, lakóinak jólétét veszélyezteti, ha nem sikerül a vidék fejlődésének 
fenntartható útjára rátalálni. Egyetértettünk abban, hogy fenntarthatónak csakis az erőforrásait 
megőrző, illetve gyarapító fejlődés nevezhető. A magyar vidéket ennek éppen az ellenkezője 
jellemezte az elmúlt két évtizedben: a teljesítmény romlott, miközben a természeti és emberi 
erőforrások fogyatkozása példátlan méreteket öltött.